Végre van időm kicsit összeszedni a gondolataimat arról a szerda estéről, ami rendkívüli és felejthetetlen marad az életemben.
A 'Dalok a zongora mellől' ötlete a márciusi Lara Fabian koncert után körvonalazódott bennem. Miért énekelnék zenei alappal, ha igenis vannak olyan zenésztársaim, ismerőseim, akikkel meg tudjuk teremteni azt a hangulatot, amit ez a zenei stílus elvár és teremt? Lara koncertjén rajta kívül három zenész volt a színpadon. Miért ne tudnánk mi is létrehozni valami hasonlót? Ezen kezdtem el törtni a fejem és úgy gondolom, megtaláltam a megfelelő embereket a feladathoz. Lassan kialakult a koncert koncepciója is, kiválasztottam a dalokat, és már a nyáron pontosan láttam magam előtt, mit szeretnék megvalósítani. Azt azért el kell mondanom, ez volt a legnagyobb szervezési feladat, amit valaha végeztem (Erika ezt is döbbenten szemlélte, hogy én azt megcsinátam egyedül, amit köré egy egész stáb szervez, menedzser, producer intéz). Kihívásnak is tekinthetem, de azt hiszem, tényleg jobb lesz, ha ezeket átveszi idővel más, hogy csak arra koncentrálhassak, ami a színpadon történik.
Komoly, szervezett és tudatos próbafolyamat előzte meg a koncertet, tényleg sok munka, befektetett energia van benne. Ezt csak azért írom le, mert visszahallottam olyat is, hogy "Flóra azért dolgozni is fog az éneklés mellett?". Az énekesi hivatás egy nagyon komoly munka, nehéz feladat. Szeretném, ha mindenki tudná, hogy attól, hogy azt csinálom, ami az életem, amit a legjobban szeretek, még ugyanúgy megdolgozom érte, mintha egy irodában ülnék napi 8 órában. Szóval a lényeg, hogy nagyon izgultam, hogy mindez átszűrődik-e a dalokon, az előadásmódon, az egész koncerten a hallgatóságnak, hogy tudok-e többet nyújtani, mint tavaly, hogy észlelhető-e a szakmai fejlődésem, hogy a visszacsatolások engem igazolnak-e, hogy van értelme ezzel foglakoznom. A plusz stresszfaktor természetesen Erika jelenléte volt, hiszen ezelőtt nem látott színpadon. Teljesíteni és bizonyítani akartam, hogy ő is lássa, nem hiába figyel oda rám.
Most, hogy nagyjából megemésztettem az estét, azt kell mondjam, minden nyűglődés és hullámvölgy megérte, hiszen összeállt a műsor, minden percét élveztem, és számomra óriási dolog és kivételes élmény, hogy Erikával egy színpadon énekelhettem az első közös dalunkat, amire örökké őszinte szeretettel gondolok majd vissza. Megható percek voltak.. Valamint olyan sokat adott nekem a koncert kapcsán a közönség is, hogy csak hálás lehetek. Minden rezdülésemet értették, mindent, amit át akartam adni tökéletesen érezték, és hihetetlen szeretetet kaptam és kapok tőlük. A sok kedves szó, levél, email, virágcsokrok, finomabbnál finomabb csoki különlegességek és a róka relikviák..!! Annyira figyelmesek és kedvesek, hogy erre nincsenek is szavak. Illetve egy mindenképpen: KÖSZÖNÖM. Remélem, hamarosan újra találkozunk!
ui.: nevesítve, akik nélkül nem ment volna, akik hozzátettek ahhoz, hogy a koncert sikeres legyen: Miklósa Erika, Nagy Imre Erik, Márton Gergely, Demeter László, Molnár Gábor, Tajti Gabi, Kolonics Erika, Konkoly Rózsa, Csikós Anikó, Papp Janó, Szokodi László, Tandi Orsolya, Kiss Orsolya, Tandi Laura, Tóth Andi, Leila Zlassi, Szécsi Edit, Szél Zsolt
