Lassan itt a harmadik egész estés koncert a nyakamon. Akaratlanul is elgondolkodtam azon, hogyan sikerült idáig eljutnom, kiknek köszönhetem, mit tanultam ennyi idő alatt, honnan indultam és merre tartok..
Az első koncert után, ami nem jöhetett volna létre, ha hat éven át nem vagyok Katona Judit tanítványa, jött a Miklósa Erika-féle meghallgatás, ami változtatott a hozzáállásomon, a szüleim is ekkor kezdtek támogatni ebben, érzeték ők is, hogy ebből majd egy nap lehet valami értékes. Utána jött a honlap készítés, nagyon kedves barátom, Vollmuth Krisztián támogatott azzal, hogy elkészítette hozzá a fotóanyagot, Tary Eszter barátnőm átvette a sminkes és fodrász feladatokat és mindent, ami 'kreatív'. Elkészült a honlap, jöttek a felkérések, én pedig éreztem, hogy szükségem lesz egy saját dalra, amit Magyarországról szeretnék énekelni. Popovics György dalaira az interneten lettem figyelmes és egy pesti társaságban sikerült megismerkednünk, aztán felkértem a dalszerzésre. Akkor azt mondta, nem ígér semmit, mert felkérésre még sosem írt dalt, általában úgy volt, hogy valakinek megtetszett egy száma és azt ruházta át énekesekre. Tehát ez most neki is új feladat volt. A dal elkészült, és maga után vonta, hogy videoklipet készítsünk hozzá. Lévén, nem nyertem meg a lottó ötöst, nem tudtam mi legyen, de a sors, vagy ahogy én hívom, a vonzás elintézte, hogy ez is megoldódjon. Győry Balázst egészen kicsi korom óta ismertem, de csak köszönőviszonyban voltunk. Pont tavaly végzett a WERK Akadémián rendező szakon. Felajánlotta nekem, hogy kiváló társaival együtt szívesen elkészítik a klipemet szinte nulla költségvetésből. És milyen szép lett a végeredmény! Ehhez szintén sokan járultak hozzá, a mai napig hálás vagyok a csapatnak, és külön Ambrus Ritának, kivételes hangú énekesnő barátomnak, aki kisegített a sminkelésben, hiszen összecsaptak a fejem fölött a hullámok, a sminkes barátaim az utolsó pillanatban lemondták a munkát. Ő kihúzott a csávából. A HungÁriát a tévében egy nappal a második 'nagykoncertem' után mutatták be. Az a két nap nagyon boldog és vidám nap volt. Nagyon sokan voltak a koncerten, hihetetlen élmény volt, és szinte repültem az örömtől, hogy érződött a fejlődésem az egy év alatt, és hogy adhattam valamit, amitől a közönség jóérzésekkel távozott az estről. A videoklipet rengetegen megosztották internetes portálokon, a mai napig éli a maga útját. Szeptembertől már D. Szécsi Edit segítette és segíti a mai napig az ének tanulásom. Október elteltével jött a karácsonyi dal ötlete, amelyet szintén Popovics György írt, és vidéki és országos rádiók is felvették a játszási listájukra. Azért nem semmi érzés volt, mikor megszólalt a rádióból a dalom, ültünk az autóban és esett a hó.. Majd beköszöntött 2011, tele ötletekkel, célokkal. Ilyen volt a francia dal is. Mondhatjuk, hogy nemzetközi koprodukcióról beszélünk, hiszen a szöveget egy francia dalszövegíró készítette, aki egy kedves barátom legjobb barátja. A dal elkészült, de akkor már tudtam, hogy szeretnék jelentkezni a franciaországi Zene Ünnepére fellépőnek, ahová ezzel a dallal pályáztam. Na, de nem vesznek komolyan, ha nincs hozzá videoklip. Megint csak baráti segítséget kaptam , amiért szintén rettentő hálás vagyok a Zengo csapatnak, így elkészült a klip, küldhettem az anyagot a franciáknak. El voltak ragadtatva, elfogadták a jelentkezésem, én pedig júniusban elrepültem Párizsba, ahol felejthetetlen élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtam. Hazatérve egy nagyon jó barátnőm, Kiss Orsolya átvette a menedzseri teendőket ezzel könnyítve a helyzetemen. És most készül az új dal, amivel nagy terveket dédelgetek és nagy bizodalmam van benne.. Sokat köszönhetek még a Flora Tandi [Official]-ön összegyűlteknek is, akik mind azon vannak, hogy terjesszék a dalaimat, megismertessék a nevemet. Nagyon jó érzés, hogy számíthatok rájuk!!
Megtanultam fontos helyzeteket kezelni, felismerem a hibáimat, megtapasztaltam sok rosszat, de rengeteg jót is, sokat sírtam, de annál többet nevettem. Azt is tudom már, mire van szükségem. Állandó stábra, akik intézik, szervezik a fellépéseket, ügyelnek az anyagiakra, szervezik az interjúkat, a webes megjelenéseket, készítik a sminket (Eszty, gyere haza), outfitet, mert eddig ezeket -többé-kevésbé- én csináltam és hát valljuk be, nem vagyok profi. Jó lenne egy nap arra ébredni, hogy csak azzal kell foglalkoznom, hogy énekórákra járjak, dalokat tanuljak, majd teljesítsek a színpadon. Az elmúlt években kivételes partnerekkel énekelhettem, sok színpadon állhattam, különböző közönséggel találkozhattam, és ez mind-mind arra volt jó, hogy formálja a személyiségem, és végül magam előtt lássam az utamat, azt, hogy mit is szeretnék csinálni, mit akarok annyira képviselni, mi jusson az emberek eszébe, ha meghallják, hogy 'Tandi Flora'. Szépen lassan, komótosan beszivárgok a könnyűzenei életbe, egyre többen tudnak rólam, és hogy vannak, akik nem kedvelnek, azt bizonyítja, hogy valamit jól csinálok. Megtapasztaltam azt is, hogy ez egy magányos szakma, és volt egy pár hónapos időszak, amíg ezt helyre sikerült tennem és siránkozás helyett elfogadtam, és más szemszögből nézem azóta a dolgokat. Nem kényszerített senki, hogy ezt a pályát válasszam. Saját döntésem volt, viselnem és kezelnem kell a következményeit. IGAZÁBÓL (aki érti, érti :)) minden megtérül abban a pillanatban, hogy elkezdhetek énekelni és ahogy magamra vonzom az emberek figyelmét. Onnantól kezdve kerek a világ, én átélem a dalokat a színpadon, ők átélik a közönség soraiban, érzelmeket közvetítünk, én is kapok tőlük és ők is tőlem. Kölcsönösen töltjük egymást :). Ez az, ami számít. A nagy álmaim pedig meg fognak valósulni. Nem kell, hogy holnap, sőt!! De egy nap nagyon büszke leszek magamra. Nagyon. (igen, bevonzom :))
ui.: üzenem az aggódóknak, hogy a jogi tanulmányaimat BE FOGOM FEJEZNI :))
ui.2: akit név szerint nem említettem és úgy érzi, kihagytam, nem direkt tettem. akik bármilyen módon segítették és segítik az utamat, pontosan tudják, mennyire hálás vagyok érte..!!
